péntek

20 év

A forradalom Temesváron vette kezdetét. 1989. november 28-án a városi törvényszék koholt vádak alapján olyan döntést hozott, hogy Tőkés László református lelkésznek és családjának záros határidőn belül el kell hagynia gyülekezetét, templomát, városát, s fellebbezésnek sem adott lehetőséget.
A hatóságok azonban elszámították magukat, nem gondoltak a magyar és a román lakosok tömeges és elszánt tiltakozására. [...]
Ceausescu vasárnap még úgy gondolta, hogy utasítására a fegyveres erők könnyuszerrel letörnek minden megmozdulást, s hétfőn háromnapos hivatalos útra utazhat, Iránba. December 18-19-20-án igen eltérő, s egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot a nemzetközi sajtóban...
http://www.historia.hu/archivum/2000/0004karpati.htm

Húsz éve annak, hogy kitört a felkelés Kelet-Európa legvisszataszítóbb diktatúrája, Nicolae Ceausescu romániai rezsimje ellen. A történelmi események Tőkés László magyar református lelkész temesvári házánál kezdődtek.
...
A viharos gyorsaságú kelet-európai változások elszántabbá tették az embereket Ceausescu Romániájában is. Bízva abban, hogy már nem lehet visszatuszkolni a kiszabadult szellemet a palackból, a Tőkés mellett kiálló temesváriak nem rettentek vissza. A tiltakozások december 15-én kezdődtek és azok intenzitásának erősödése miatt december 17-én döntött a vezetés a katonaság bevetése mellett. A magyar és román demonstrálók közül majd hetvenen életüket veszítették, a sebesültek száma pedig megközelítette a kétszázat.
Bár a romániai tömegtájékoztatás próbálta elhallgatni a történteket, a világ viszonylag gyorsan tudomást szerzett az eseményekről. Ceausescu úgy gondolta, hogy a mészárlással sikerült úrrá lenni az eseményeken és elutazott azon kevés országok egyikébe, ahol még hajlandóak voltak fogadni: Iránba. Távolléte alatt Temesváron nem csak hogy folytatódtak a tüntetések, hanem a tömeg folyamatosan nőtt. Emberei eközben - mintha mi sem történt volna - sulykolták tovább az évtizedek óta betanult szöveget. A budapesti román nagykövet az akkori magyar külügyminiszternek, Horn Gyulának például azt találta mondani, hogy "az emberi és vallási jogok kérdését sehol a világon nem sikerült olyan jól megoldani, mint Romániában". A leginkább érintettek, a romániai polgárok ezt másképpen gondolták és meglehetősen egyértelműen fejezték ki véleményüket immár magának a diktátornak is. A hazatérő Ceausescu ugyanis azzal remélt erőt demonstrálni, hogy Bukarestbe tömeggyűlést hivatott össze. A temesvári tüntetésekből erőt merítő emberek azonban támogató jelszavak skandálása helyett kifütyülték a láthatóan elbizonytalanodott diktátort. A végjáték megkezdődött. ...
A délelőtti gyűlés délutánra már általános tüntetéssé vált. Új lendületet kaptak a demonstrálók Temesváron is. A tiltakozások pedig más romániai városokra is átterjedtek. A televízióban még próbálták menteni a menthetőt: terrorista bandákról beszéltek és arra szólították fel az embereket, hogy az ország "területi épségének és integritásának érdekében (...) hozzanak létre védelmi csoportokat és szálljanak szembe mindazokkal, akik a rend megbontására törekszenek". A kommunista párt szócsövére ekkor azonban vélhetően már a párttagok közül sem sokan hallgattak. A hadsereg átállt a felkelők oldalára, csak a titkosszolgálat, a Securitate emberei védték azt, ami a diktatúrából még megmaradt. Fordulatot jelentett az eseményekben, hogy december 22-én dél körül a felkelők elfoglalták a televízió épületét, ahonnan ezután már nem Ceausescu közleményeit ismerhették meg az emberek, hanem a legfrissebb fejleményeket. Amelyek közül a legfontosabbat az egyik legismertebb ellenzéki, a költő Mircea Dinescu jelentette be: a magát előszeretettel Conducatornak, azaz "vezető"-nek nevező Ceausescu helikopterrel elmenekült. ...A következő egy-két nap a diktátor és legalább annyira gyűlölt felesége, Elena utáni hajtóvadászattal telt el. Románia mellett Magyarország is eufóriában úszott. A budapesti román nagykövetség előtt demonstrálók a diktátor elmenekülésének hírére spontán felvonulást rendeztek a Thököly úttól a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcán keresztül a Március 15. térig. A Vöröskereszthez és más segélyszervezetekhez özönlöttek az élelmiszer-, és ruházati adományokkal felpakolt emberek. Karácsony első napján pedig - miközben Tőkés László Szilágymenyőn tartott ünnepi istentiszteletet - vélhetően egy egész ország ült ott a televízió előtt, amikor bemutatták az időközben elfogott Ceausescu-házaspár perét és a kivégzésük utáni pillanatokat.

Szerző: Vas Balázs
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=581254






És 20 év mulva:Emlékezzünk Daczi Zsoltra is.(1969-2007)

Szeretnél saját DOMAINt ingyen?
CO.CC:Free Domain

szerda

NETKLIKK partnerprogram

Ez az, amit kerestél. De ha pénzt szeretnél költeni, akkor ez az oldal nem neked való, mert ez csak a pénz keresésről szól. Itt nem tudsz semmit venni.

A NETKLIKK partnerprogram olyanoknak való, akik szeretnének
otthonról dolgozni
keveset dolgozni, de mégis egyre többet keresni
pénzt keresni akkor is, ha nyaralnak vagy éppen alszanak
második fizetést kapni
mellékállás és túlóra helyett könnyedén pénzt keresni
Ha te ilyen személy vagy akkor olvass tovább....

Ez nem az "1 éjszaka alatt meggazdagodom" módszer!

Szóval, ha szerencsevadász vagy és ügyeskedésből akarsz hirtelen sok pénzt keresni, akkor ez neked nem való. De ha hajlandó vagy naponta 1-2 órát rászánni, hogy egy kis könnyű munkával egyre növekvő zsebpénzed legyen, akkor neked még elmondom, hogy ez egy....

Nagyon egyszerűen elsajátítható munka.
Ha tudsz emailt küldeni, esetleg fórumkba beírni vagy blogolni, akkor máris alkalmas vagy a feladatra.
Nem kell pénzt adnod senkinek! Nem kell pénzt befektetned. Csak kapni fogsz pénzt.

Sőt ezzel úgy is kereshetsz pénzt, ha te nem is dolgozol benne, hanem másokat veszel rá, hogy csinálják. Ugyanis mindenki keresetének az 5%-át kapod meg folyamatosan és mindig, akit te küldtél. ITT REGISZTRÁLHATSZ.netklikk.net



TELJESEN INGYEN REGISZTRÁLHATSZ, UTÁNA CSAK TŐLED FÜGG, MENNYIT KERESEL! !


http://i80.servimg.com/u/f80/12/10/25/45/noel-

d10.gif


iq teszt népszerüsitésével is kereshetsz valami aprót:


Angol Nyelvkönyv



Szeretnél saját DOMAINt ingyen?
CO.CC:Free Domain






Még mindig nem keresel pénzt az interneten?

Támogathatod hazádat

Európa legokosabb országa címért folyó versenyben.



Hozzánk bármikor csatlakozhatsz
Nem kérünk diplomát
Nem kell felvételizned
Nem kérünk életrajzot
Nem számít korábban mit dolgoztál
Akkor dolgozol, amikor akarsz
Nem lesz főnököd



jelentkezz






tv nagy

onMouseOver="if (frames_shown == 0) RefreshFrame();">






4000 TV channels








































































style="position:relative; left:0; top:-30;"
alt="Download TV Software. It's safe to install." id=PlayBtn
onMouseOver="document.all.PlayBtn.src = 'http://www.needearn.com/images/banner_TV_3_Btn_Play_h.png';"
onMouseOut="document.all.PlayBtn.src = 'http://www.needearn.com/images/banner_TV_3_Btn_Play.png';">








Safe to install software





style="position:relative; left:0; top:0;"
alt="Download TV Software. It's safe to install." id=DownloadNow
onMouseOver="document.all.DownloadNow.src = 'http://www.needearn.com/images/banner_TV_3_DownloadNow_h.png'; document.all.DownloadNow.style.top = '-1px';"
onMouseOut="document.all.DownloadNow.src = 'http://www.needearn.com/images/banner_TV_3_DownloadNow.png'; document.all.DownloadNow.style.top = '0px';"
>


Number one rated software








Nem kell TV-Tuner
kártya, Dekóder, Antenna, csak letöltöd a programot és indul a mozi

szombat

Vargabéles

Vargabéles

Hozzávalók: 4 réteslap, 2 tojásos gyúrt tészta, 1 kg tehéntúró
A fél kg tehéntúrót habosra kavarjuk 10 dkg cukorral, tejföllel, 15 dkg mazsolával, kevés reszelt citromhéjjal, 3 tojással és 10 dkg vajjal. Vaníliás cukrot is tehetünk bele. Hűtőbe tesszük, hogy összeérjen.
A réteslapokat készen megvásárolhatjuk az üzletekben.
Gyúrt tésztát készítünk 1 kg lisztből 2 tojással, egy csipetnyi sóval. Kinyújtjuk, majd vékony szálasra felszabjuk. Kifőzzük. A tepsibe sütőpapírt helyezünk, rárakunk két sor réteslapot jól megkenegetve olvasztott vajjal, erre ráöntjük az összekevert finommetéltes túrómasszát, majd letakarjuk újabb két réteg réteslappal. Előmelegített sütőbe tesszük és ha a felső réteslap megpirult, levelesedett, kivesszük és meghintjük bőven vaníliás cukorral. Az ízek varázsát fokozandó vaníliaöntettel tálaljuk!


Romantikus erőszak-100% Magyar

szerda

véget ért a nemzetközi vita az államnyelvtörvényről

Lajčák szerint véget ért a nemzetközi vita az államnyelvtörvényről
2009, július 29 - 09:46
A szlovák külügyminiszter szerint az EBESZ főbiztosának múlt heti állásfoglalásával véget ért a vita arról, hogy Szlovákia a közelmúltban elfogadott nyelvtörvénnyel megsértette volna nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A vita még csak most kezdődik...

"Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a múlt héten állásfoglalást adott ki az államnyelvtörvény módosításával kapcsolatban. A jelentés végén megállapítja, hogy a módosítás törvényes célt követ, és összhangban van a nemzetközi normákkal. Ehhez ugyan figyelmeztetéseket és ajánlásokat is csatol, de a vita lényege nem erről szólt; a módosítás megvalósításakor ezeket figyelembe fogják venni. Más szóval az a vita, hogy Szlovákia a törvény elfogadásával megsértette-e nemzetközi kötelezettségvállalásait, véget ért" - írta Miroslav Lajčák a Sme szerdai számában.
A miniszter ennek ellenére úgy látja, hogy a véleménycsere folytatódni fog, hiszen a nemzeti kisebbségek nyelvének védelme nagyon érzékeny kérdés. Szerinte Szlovákia azon európai országok közé tartozik, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvének védelme nagyon magas szintű, s a kisebbségek anyanyelvükön felsőfokú képzést is szerezhetnek. Lajčák egyben gratulált a komáromi Selye János Egyetem végzős diákjainak. "Ugyanakkor nem tudom nem kimondani, mit adnának a magyarországi szlovákok azért, hogy gyermekeik már az általános iskolában jól elsajátíthassák a szlovák nyelvet" - jegyezte meg a miniszter.
http://depacco.com/pages/index.php?refid=mkosnudli
"Miután a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság ülésén a magyar fél egyetlen konkrét példát sem hozott fel arra nézve, hogy a nyelvtörvény ne lenne összhangban a nemzetközi normákkal és a magyar-szlovák alapszerződéssel, arra a következtetésre jutottam, hogy erről szükséges tájékoztatni a főbiztost. A tárgyalásokon a nyelvtörvénnyel kapcsolatos miden kérdés tisztázódott, aminek eredménye Vollebaek pozitív kicsengésű állásfoglalása" - mutatott rá Lajčák. Hozzátette: biztosította Vollebaeket arról, hogy az államnyelvtörvény megvalósításakor Szlovákiában tiszteletben fogják tartani a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait.

kedd

BOZGOR


BOZGOR
Nemrég a Szabadságban emlegette fel valaki, hogy egyes románok időnként – mint írja
– „bozgornak (hazátlannak)” neveznek bennünket, most hétfőn meg a bukaresti tévé magyar adásában hallhattuk, hogy Marosvásárhelyen ismeretlen tettesek „bozgor (hazátlan)” feliratot mázoltak néhány magyar autójára. (A román feliratban a „hazátlan”-t a venetic „jövevény”, „jöttment” jelentésű szóval fordították le.) Ezúttal nem magát az eseményt szeretnémkommentálni (azt hiszem, erre nincsen is szükség), hanem a bozgor szóról mondanék el inkább egyet-mást.
Nyelvészeti szempontból nézve ez a bozgor ritka érdekes eset. Mint a fenti példák is
mutatják, a magyarok körében mondhatni általános az a hiedelem, hogy a bozgor azt jelenti: „hazátlan”. Márpedig ha mi, magyarok úgy tudjuk, hogy ezt jelenti, akkor számunkra – legalábbis a magyarban, kölcsönszóként – a bozgor nem is jelenthet mást, mint ezt. Hiszen a jelentés titka éppen ebben áll: minden szó azért jelentheti azt, amit éppen jelent (egyebet meg nem), mert mindenki azt hiszi róla, hogy azt jelenti. A veréb szónak például csak azért lehet „veréb” a jelentése, mert mi magyarok mindnyájan azt hisszük, hogy ennek a madárnak veréb a neve. S mivel a szót e hitünk szerint használjuk és értjük meg, a veréb szó jelentése ettől csakugyan ez lesz: „veréb”.
A dolog akkor válik érdekessé, mikor azt is figyelembe vesszük, hogy a románok a
bozgor szó „hazátlan” jelentéséről nem tudnak. Nem is hallottak róla soha. (Kivéve talán egy-két jobban informáltat, akinek mi, magyarok már elmagyaráztuk.) Ők abban a hiszemben vannak, hogy ez a szó azt jelenti: „magyar”, csak egy kicsit csúfolódva, becsmérlően, meg nem is egészen jóindulatúan mondva. És mivel mindnyájan így hiszik (már akik ismerik közülük ezt a szót, mert nem minden román ismeri), a románban ez csakugyan ezt jelenti, egyebet nem is jelenthet. A legérdekesebb része azonban ott jön, mikor egy román azt mondja ránk, hogy bozgor(a maga hite szerint „magyar”-t értve rajta, persze a fentebb jelzett mellékzöngével, tehát tudva azt is, hogy bennünket ezzel jól fel lehet bosszantani), mi meg azon sértődünk meg (a
magunk hite szerint), hogy már megint képes volt bennünket valaki „hazátlan”-nak nevezni.
Itt most már nagyon bonyolult a helyzet: a két hit (két jelentés) nem talál ugyan, de
találkozik. Az illető románt nyilván nem lehet azzal gyanúsítani, hogy túlzott jóindulattal viseltetne irántunk, ha már ezzel a névvel nevez meg bennünket (bár az is lehet – magam is voltam már tanúja ilyen esetnek –, hogy csak élcelődő kedvében teszi), de az az egy biztos, hogy e szóval „hazátlannak” nem akar nevezni bennünket. Sőt igencsak el lesz képedve, ha mi azzal ripakodunk rá, hogy vegye tudomásul, nekünk igenis van hazánk, mert nem érti, hogy jön ez ide, mikor ő ennek nem állította az ellenkezőjét.
Ma már bajosan tudnánk kideríteni, ki volt az a magyar, aki a bozgor szóra ráfogta,
hogy „hazátlan”-t jelent (azaz hogy kinek köszönhetjük ezt a félreértést). Valami tudálékos ember lehetett, egy nem szakmabeli értelmiségiféle, annyi szent. Mert nagyon arra vall az esze járása. Ő szokta mindennek megmondani az okát meg az értelmét még akkor is, ha fogalma sincs róla. Ez a félreértés azonban más szempontból nagyon tanulságos. Általános emberi gyarlóságunk, hogy konfliktushelyzetben a másik fél gondolatát és szándékát a saját félelmeink szerint ítéljük meg. Ha nagyon félünk tőle, hogy a szomszéd leüti a tyúkot a kertben, már olyankor is biztosak leszünk benne, hogy megint a tyúkot lesi, mikor ő igazából csak kolorádóbogarat keres. Ha meg attól félünk legjobban, nehogy jöttmentnek nevezzenek bennünket, akkor előbb-utóbb biztosan kerül egy okos ember, aki „megérti”, mit is jelent „valójában” a bozgor szó. Így alakult ki a magyarban e szónak egy olyan jelentése, amelynek az égvilágon semmi köze az átadó román nyelvbeli jelentéshez. (Ettől nyelvészeti kuriózumez a szó.)
De mit jelenthetett eredetileg? – kérdi erre az ember úgy, mintha ennek valami nagy
jelentősége volna a mai használat (és használók!) megítélésében. Pedig ilyen szempontból az égvilágon semmi sincs. (Ha volna, akkor attól is megsértődhetnénk, ha valaki boldog-nak vagy bűbájos-nak nevez bennünket, hiszen ezek eredeti jelentése: „kába, bódult”, illetve „ártó boszorkány, varázsló”.) Születtek is jó tudálékos magyarázatok a bozgor eredetére. Egyik szerint 1849-ben a szabadságharc leverésére idesereglett cári csapatok harcosai állítólag összetévesztettek bennünket a baskírokkal, és így neveztek minket is, a románok meg eltanulták tőlük, kissé elváltoztatva a szó alakját. Ennek a magyarázatnak elég sok baja
van. Egyik az, hogy nem világos, mikor és hogyan vehették volna kölcsön a románok
olyanoktól, akikkel kapcsolatban sem igen voltak (azok ugyanis csakugyan jöttmentek
voltak, mert alig jöttek meg, nemsokára már mentek is). A másik baj meg az, hogy ha a
románok csakugyan eltanulták volna tőlük a baskír szót (ha azok egyáltalán használták ránk ezt a megnevezést, de ez is igen kétséges: nem sokat tudtak ők a mi világunkról, de azt az egyet már csak igen, hogy kik ellen harcolnak), akkor miért tartották ezt olyan nagy titokban (és egyáltalán hol tartották a szót) több mint ötven éven keresztül? Hiszen erre a szóra nincs múlt századi adatunk, bajosan lehet régebbi a 20. század elejénél, alkalmasint valamikor a tízes-húszas években keletkezett.
A másik magyarázat szerint a bozgor mint csúfnév a szláv (orosz?) bez „nélkül(i)” és
gora „hegy”, más változat szerint gorod „város” szavakra volna visszavezethető, így hát mi eszerint „hegyek”, illetve „városok nélküliek” volnánk. Ezt a magyarázatot sem olyan ember találta ki, akinek bár egy kicsi érzéke is volna a nyelvi folyamatok természetéhez. Hiszen aki csúfnevet keres számunkra, annak a nyelv jobbnál jobb, szellemesebbnél szellemesebb lehetőségeket kínál (a jó csúfnév szellemes is, meg játékos is!), az ember nincsen arra rászorulva, hogy éppen ilyen sületlenséget válasszon, mint a „hegytelen” vagy „várostalan”. De még ha lehetséges volna is, még mindig nem világos, hogy egy nép miért (és hogyan) nevezne el egy másikat egy olyan nyelven, amelyet nem ismer.
De akkor honnan származik mégis a bozgor? Azt hiszem, sokkal egyszerűbb ennek a
magyarázata: szóvegyüléssel keletkezhetett, mégpedig úgy, hogy vége a „magyar” jelentésű ungur vége, az eleje meg – hogyan is mondjam ezt most szépen, úgy, hogy senki se higgye, hogy csúnyákat akarok beszélni? – a magyar bozmeg eleje. Nemcsak azért írtam így, mert ez talán jobban tűri a nyomdafestéket, hanem azért is, mert ezt a románok így hallják. Abban pedig, hogy a bozgor kialakulhatott, az is közrejátszhatott, hogy az ungur-nak ikerszói formája is van, az ungur-bungur. Ebből az ungur előtag semleges, az ungur-bungur viszont csak csúfnévi használatban fordul elő. (Gyermekkoromban engem is bosszantottak vele.) Ide már csak egy kis szellemesség és pajkos kedv kellett, a bun- szókezdet boz-ra cserélése a
megfelelő magyar szó alapján, s máris megvan az ungur-bozgor, vagy egyenesen külön a bozgor (a második szótagbeli o az első szótagbeli o hatására jelenik meg). Ezt a magyarázatot az is alátámasztja, hogy a világ minden részén előfordul, hogy egy másik népet annak valamely gyakran használt, rá jellemzőnek tartott szavával neveznek meg.
Az új-zélandi maorik például a franciákat Wiiwii-nek hívják, mert minduntalan azt hallották tőlük, hogy oui, oui „igen, igen”. Főleg a hadseregben nálunk is divat volt régebben a magyarok körében a románokat nustyu-knak hívni (valószínűleg nem tudtak magyarul, így gyakran kénytelenek voltak azt mondani: nu ştiu, azaz „nem tudom”). Úgy látszik, a románok a boz(meg) használatát tartották ránk igen jellemzőnek, és hát ha őszinték akarunk lenni, alighanem volt is rá okuk, hiszen Kolozsvári Grandpierre Emil évekkel ezelőtt meg is írta egy szellemes jegyzetben – az utca nyelve kapcsán –, hogy nemcsak Basic English van ám, ami az angol nyelv nagyon leegyszerűsített változata, hanem Basic Magyar is, amely még a Basic Englishnél is egyszerűbb, mert egyetlen igével beéri. (Gyengébbek kedvéért: azzal, amelyik a Basic szóban magyarosabb olvasat szerint benne is van.) Ráadásul a bozgor-ban a boz- egy olyan jelentéskörből származik, amely nagyon is talál a csúfolódási szándékhoz. Így ezt a magyarázatot nemcsak nyelvészeti, hanem (szociál)pszichológiai tényezők is valószínűsítik. Igazából nagyon is emberi dolog ez, tiszta kár, hogy szellemességét, játékosságát és humorát mi nemigen tudhatjuk érdeme szerint méltányolni, mert pechünkre éppen bennünket csúfolnak vele.
Szabadság 1997. augusztus 15.
(Ahogy ma látom)
Ezt az írást azért a Szabadságban közöltem, nem pedig valamelyik nyelvészeti
folyóiratban (pedig egy kicsit másképp megírva ott is lehetett volna), mert talán segíthet az embereknek megérteni, hogy csakugyan létezik olyasmi, amit a konfliktustipológiában félreértésből származó konfliktusnak hívnak. Ha meg ezt megértik, talán könnyebben napirendre térnek fölötte, ha valaki lebozgorozza őket, mert legalább nem gondolják úgy, hogy már megint hazátlannak nevezett bennünket valaki. Persze az lenne a legjobb, ha a bozgorozás teljesen kimenne a divatból. Bízzunk hát benne, hogy mire ott fogunk tartani, hogy egyetlen magyar ember sem fogja soha oláhoknak nevezni a románokat, akkorára a román nyelvben is elavult archaizmussá válik a bozgor szó!

MÁS:
Bozgor" (vagy hazátlan)

Sütô András szavait a napokban olvastam. Arról ír, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország, mely körös-körül hajdani önmagával határos. Ugyanakkor a hajdani önmagával határos ország lakóinak, fôleg pedig közvélemény-formálóinak jelentôs része nem óhajt azonos lenni "hajdani önmagával". Vagy legfeljebb egy borgôzös állapotban elfújt székely himnusz erejéig.
Nem létezik haza a magasban; nem elfogadott a kultúrnemzet fogalma; nem tényezô az anyanyelv összetartó ereje stb. Ami pedig a legtragikusabb, hogy nem tudatosult a megmaradás alapvetô feltételeként a közös sorsvállalás. Magyarán: az anyaországi magyar nincs azzal tisztában, hogy azoknak a magyaroknak az eltűnése, akiket a határok átléptek, ôt magát vagy maradékait is eltűnéssel fenyegeti.
Mi több, a magyarként való fennmaradás kérdését is kezdi belepni a közöny.
A magyarság immunrendszere súlyosan károsodott. Nemzeti tudatunk felpuhult, s felpuhított csontozatát, mint bennszülöttek a gyermekfejeket, présbe helyezték, szorítás alatt torzították, sôt torzítják. Nagy természetességgel nézzük a himnusza alatt kezét szívére helyezô amerikait, nevetséges, sôt, a nacionalizmus gyanújába keverhetô a hasonlóan viselkedô magyar.
A vízcsapból is a "másság" el nem fogadásának szörnyű bűnével vádló szövegek folynak, szó sem esik ugyanakkor a "magunkságról", vagy ha igen, akkor lekicsinylô, elítélô, gyanúba keverô módon.
Tudjuk, hogy erre számos magyarázat van és még több elmélet. A lényeg azonban az, hogy a jelenség létezik.
Mit várhat ma Magyarországon a "reimplantálódni" óhajtó vagy arra kényszerülô magyar? Mit remélhet személyes sorsában, milyen lehetôségeket kaphat az általa még hôn óhajtott közös munkában a közös megmaradásért? Lehet-e egyáltalán errôl a részletkérdésrôl gondolkodni, amikor a nagy alapproblémák is megválaszolatlanok?
Aligha lehetséges!
A szomorú jelenség tragikumát fokozza, hogy a határficamok elônyeit élvezô népek, annak ellenére, hogy valódi tradíciójuk nem volt, történelmi génjeikben nem léteztek ezer év államalkotó kódjai, azonnal és nagy természetességgel vállalták — meg nem érdemelt — szerencséjüket és az annak féltésével járó gondokat, sôt ennél többet is. Ismeretes, hogy pl. a román diktatúra folyamatosan kezében tartotta a "magyar kártyát", és valahányszor az ország nyomora az elviselhetetlenségig fokozódott, a magyar veszélyt játszotta ki. Sikerrel. A legprimitívebb tömegektôl a csúcs értelmiségig, minden román hajlandó volt — ha kellett évtizedekig — vállalni a nélkülözéseket, olyan nélkülözéseket, melyeket a szerencsésebb magyar "publikum" nem ismerhetett meg — Erdélyért!
Ad absurdum felmerülô helyzet esetén, mit vállalt volna fel, vagy mire vállalkozna az anyaország lakossága? Semmire! Ijedten hárítaná el magáról az életszínvonalát akárcsak stagnálással is veszélyeztetô, pláne azt jelentôsen leromboló szituációt. Persze ezt könnyű cáfolni, mivel ilyen helyzetre nem kerülhet sor. Azaz mégis!
A haza nem csupán terület. A haza embert is jelent. Állampolgárt. Ennek pedig nagyobb a hiánya jelenleg, mint a területé. A sokat emlegetett csonka országban nem veszélyeztet a népszaporulat. Demográfiai mutatóink katasztrofálisak. A maradék területeket sem tudjuk "európai színvonalon" benépesíteni.
Mégis az itt felbukkanó néhány tízezer "reimplantálódni" vágyó egyre nagyobb gondot okoz. A közvélemény — nem elhanyagolható manipulációk hatására is — egyre inkább elfordul tôlük. Fejét homokba dugva, a pillanatnyi munkanélküliség szemüvegén át nézi a kérdést. Nem látja az el- és fenntartó erôvel bíró magyar lakosság fogyásának hatalmas veszélyét, különösképp nem azt, hogy a gyökerek átvágására kényszerülônek természetes joga az egykori önmagával határos hazában otthont lelni. Ezt olyan nemzetek példája bizonyítja, melyekre ma felnézni divatos. Tudjuk, miként álltak és állnak a kérdéshez a németek, a zsidók stb.
Egy-két évtized múlva betelepítésre kényszerülhetünk, de mi lobbyérdekek és tömeghisztériát keltô közvélemény-manipuláció hatására ellökjük magunktól hajdani önmagunkat.
Az érkezô csordultig telt szívvel áll a szent király szobra elôtt, aki intelmeiben már ezer évvel ezelôtt az idegeneket is befogadó történelmi tradíciót alapozott meg.
Még nem sejti, milyen megpróbáltatások várnak rá. Aztán néhány hét, hónap, és emlékezetében felhangzik a sokszor hallott gyalázkodás: ... ne felejtsd, te hazátlan, hogy román kenyeret eszel...
Szájában már a magyar kenyér is megkeseredett. A "bozgor" gúnyszóból szakkifejezés, történelmi igazság lett.

Szász István T.

Balázs Péter szerint túloz a szlovák külügyminiszter

MTI 2009. július 21., kedd 23:16 | Frissítve: 2009. július 22.


Magyar delegáció utazik szerdán Hágába az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához a szlovák nyelvtörvény módosításának ügyében - mondta Balázs Péter külügyminiszter kedden este az MTV Az Este című műsorában. A tárcavezető szerint erős túlzás a szlovák kormányfő nyilatkozata az ügyben.

"Holnap utazik egy magyar szakértői delegáció Hágába az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosához, aki felajánlotta, hogy üljünk le hármasban, üljünk le a szlovákokkal együtt. A szlovákok először nem válaszoltak, utána egy olyan furcsa cselt csináltak, hogy ma utazott oda egy szlovák delegáció, egy nappal előttünk" - mondta Balázs Péter. A miniszter hozzátette: Magyarország célja az volt, hogy a szlovákokkal közösen találjanak megoldást.

A keddi találkozó utáni szlovák nyilatkozat "lehet, hogy nagyon egyoldalú volt" - fogalmazott a miniszter. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter keddi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint a módosított szlovák államnyelvtörvény összhangban van az európai jogrenddel, a törvény által követett célok jogosak, s a bírságok is összhangban vannak az európai normákkal.
Balázs Péter arról is beszélt, hogy Magyarország az EBESZ mellett kész az Európa Tanácshoz is fordulni az ügyben.
A miniszter kiemelte: attól tart, hogy szeptember 1-jén életbe fog lépni a törvénymódosítás. Magyarország ezt követően figyeli majd annak végrehajtását. A monitoring során is segítségül kell hívni a nemzetközi szervezeteket - fűzte hozzá.
A szlovák kormányfő hétfői nyilatkozatával kapcsolatban Balázs Péter azt mondta: Robert Fico kijelentése erős túlzás.

"Két szövetséges között, akik a NATO-ban fegyvertársak, akik az Európai Unióban szövetségesek, nem kellene ilyen kifejezéseket alkalmazni. Én remélem, hogy vannak okos szlovákok, akik sokkal messzebb látnak" - hangsúlyozta Balázs Péter.

Robert Fico hétfőn határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő aznapi közös nyilatkozatát.

"A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg" - szögezte le a szlovák miniszterelnök.

"Szlovákia olyan ország, ahol teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbséghez tartozók jogait. Szuverén ország, amelyben a szlovák a hivatalos nyelv. Természetes az elvárás, hogy ezt a nyelvet minden állampolgár elsajátítsa, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden állampolgárnak joga legyen megértetnie magát ezen a nyelven" - jelentette ki Robert Fico.

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbírsággal büntetik.

Fico példaképe egy haramia

* MTI 2008. január 3.
Amikor a jelenlegi európai országok területén
még csak állatok rohangáltak, akkor a szlovákok
már államalakulatban éltek - a jelek szerint ez
Fico történelmi alaptézise. A morva
birodalommal és a haramia Jánosikkal (akinek
végül vaskampót vertek a bordái közé)
példálózó szlovák miniszterelnököt a
tudományos élet szereplői egyszerűen
leostobázták.
Robert Fico Túrócszentmártonban, a 15 éve
önálló államként létrejött Szlovákiát éltette, s
példaképeként a haramia Juraj Jánosikot
nevezte meg, egyszersmind jelezte, hogy
kormánya különösen nagy hangsúlyt kíván
fektetni a hazafias nevelésre. Hiszen Fico
szerint a szlovák nemzetnek olyan nagyságai
vannak, mint az "ősszlovákok" teremtette
Nagymorva Birodalom királya, Svatopluk. A
szlovák héroszoknak márpedig jelen kell lenniük
a nemzet emlékezetében, hogy az emberek
tudják: amikor a jelenlegi európai országok
területén még csak állatok rohangáltak, akkor a
szlovákok már államalakulatban éltek.
Tekintélyes szlovák történészek azonnal
cáfolták Fico elméletét, mondván: akkor még
csak a szlováktól távol eső nyelvet beszélő
szlávok éltek a térségben, elemzők pedig
egyszerűen ostobaságnak nevezték a kormányfő
"okos historizmusként" meghirdetett
programját. Fico Jánosik ügyben is megkapta a
magáét, az Aktualne nevű hírportálon egy
Jánosík-kutató dorongolta le.
A szlovák nemzeti legendává magasztosult
Jánosík egy egyszerű haramia volt, mondta Eva
Krekovicová. A Szlovák Tudományos Akadémia
(SAV) etnológusa szerint az 1688-ban született
Jánosík azért lett - a zsákmányát szegények
között szétosztó - legendás alak, mert rablásai
során megkímélte a kifosztottak életét.
"Hiába küzdünk mi itt a jogállamért, ha
Jánosíkot holmi példaképként mutatjuk fel a
népnek. Hogyan kérhetjük számon a törvény
tiszteletét az embereken akkor, ha egyszer
Jánosík maga a törvényszegés tipikus
megtestesítője, akiről tényszerűen tudni, hogy
bűnöző volt" - mondta Krekovicová.
A tudós szerint a XIX. században kialakult
szlovák mondavilágban az egyszerű nép
igazságos fiaként megjelenő Jánosík legendáját
valójában a kommunisták hizlalták fel, amikor
az ötvenes években felszámolták a vagyonos
osztályellenséget, és senkinek nem volt
semmilyen tulajdona. Fico példaképét
egyébként 25 évesen felakasztották, méghozzá
nem is a hagyományos módon: nem a nyakára
vetettek kötelet, hanem a bordái közé
akasztott vaskampón végezte.

(Fico
Pozsonyban, a Comenius Egyetem jogi karán
végzett, majd a Szlovák Tudományos Akadémia
Állam- és Jogtudományi Intézetének
munkatársa lett. 1987-ben belépett a
Csehszlovák Kommunista Pártba. 1990
januárjától, épp a bársonyos forradalom után,
egy rövid időszakot tanulmányi célból az
Egyesült Államokban töltött.
1992-ben a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL)
tagja lett. A párt alelnöki posztjáig emelkedett,
parlamenti képviselő lett, a szlovák igazságügyi
minisztérium jogi intézetének helyettes
vezetője és Szlovákia képviselője az Emberi
Jogok Európai Bíróságán (1994-2006).
1999-ben az SDL szétszakadt, és ekkor Fico
megalapította a Smert.
Karizmatikus politikus, aki a választási
győzelem előtt éveken keresztül fáradhatatlanul
járta az országot. Sokat épített az
elégedetlenségre a Dzurinda-kormány
intézkedéseinek az életszínvonalra gyakorolt
hatása miatt, és gyakran pengetett
kisebbségellenes húrokat. (Gyakran bírálta
például a Magyar Koalíció Pártját, voltak
megjegyzései, amelyeket a Szlovákiában élő
cigányok vettek rossz néven. Egy incidens után,
amelyben két roma egy állítólag
szélsőjobboldali nem roma fiatalt támadott
meg, látványosan a sértett oldalára állt.)
A korábbi miniszterelnök Vladimír Meciarhoz
fűződő viszonya ellentmondásos volt. Volt olyan
időszak, amikor közeledni próbált Meciar
pártjához – amely 2006-ban is a
törvényhozásba került –, de estek köztük súlyos
megjegyzések is (például egy ízben Meciar
reménytelen karrieristának nevezte Ficót.)
Pártja a 2002-es 13,5%-os eredmény után a
szavazatok 29,1%-át nyerte el a 2006. június
17-én tartott választásokon és ezzel 50
mandátumot szerzett a 150 fős szlovák
parlamentben, 11 százalékponttal megelőzve
Mikulas Dzurinda miniszterelnök
kormánypártját.
A 2006-os év egyik legismertebb "google
bombája" volt, amikor a "populista" szó
keresését valaki úgy irányította át, hogy Fico
honlapjára mutasson
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Robert_Fico)

vasárnap

KÉPVISELŐK FELSZÓLALÁSA AZ EU-PARLAMENTBEN


szólj hozzá: 2009.EP.07.15.
Nem tudom miért törölték a videót, gondolom, mert sajtószabadság van! Nem próbléma, megtaláltam ">máshol:

Szlovák magyar-gyülölet

Jan Slota a magyarokrol

A Magyar Nyelvről




A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
...és, hogy mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? Néhány idézet:

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér zelmek titkos rezdüléseit."

Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson: "...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)
Nem különös-e, hogy a magyar tudomány minden erőt bevetve igyekszik lefokozni a magyar nyelvet, ám a külföldi szakvélemények ennek az ellenkezőjét hangsúlyozzák: nyelvünk egyedülálló nagyszerűségét, ősiségét, mi több, van ki a magyar nyelv Kárpát-medence-i ősi volta mellett is kiáll.
A genetikai eredményekből már tudjuk: teljes joggal.)

De ne csak a nyelvünket, hanem annak teremtő erejére vonatkozó véleményekre is figyeljünk:

Isaac Asimov scifi író: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok."

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!"

A magyar anyanyelvű nagy matematikusok is többször vallották: hja, magyar anyanyelvvel könnyű nagy matematikusnak lenni.

POZSONY Ghymes Remix

szombat

Régi Erdélyi Képek

Csak valamirégi ilusztrációk, zenetöredékek és

MommoHD - Régi Erdélyi Képek